"A klasszikus dramaturgia úgy tűnik érvényesül, ha a díszlet egyik falán ott lóg egy revolver az el is fog sülni" - véli Dr. Magyarics Tamás, USA szakértő, egyetemi docens. Legutóbb hat nő és három férfi esett áldozatul a dél-karolinai Charleston nagy múltra visszatekintő, afro-amerikaiak által alapított és látogatott metodista templomában, mikor egy fiatal férfi tüzet nyitott rájuk. Az egyetlen életben maradt túlélő szerint a férfi azért hagyta őt életben, hogy közvetítse üzenetét, miszerint a feketék iránt érzett gyűlölet miatt végzett az áldozatokkal. 

Barack Obama nem sokkal az után tartott sajtótájékoztatót, hogy a 21 éves támadót lefülelték egy útzárnál. A tudósítások arról szóltak, hogy a fegyvert mellyel mészárolt 21. születésnapjára kapta apjától. Obama megtörten lépett a nyilvánosság elé, azt panaszolta, hogy túl sokszor kellett már ehhez hasonló ügyekben felszólalni, s túl sokszor kellett már hasonló tragédiákat az embereknek kibírniuk. Úgy vélekedett, hogy más fejlett országokban nem történnek efféle incidensek olyan gyakorisággal, mint az államokban. 

Az igazságügy miniszter szerint a támadó motivációit még vizsgálják. Jóllehet nem tűnik véletlennek, hogy pont egy a rabszolgatartás idején gründolt és a polgárjogi küzdelem egyik fontos templomában történt a vérengzés (amit a tanú vallomása is megerősít.) Az általam kérdezett szakértő szerint a "növekvő társadalmi egyenlőtlenségek generálhatnak etnikai összetűzéseket", valamint elindulhat a bűnbakkeresés, aminek a feketék az egyik lehetséges célpontjai. Dél-Karolinában (ami egyébként volt konföderációs állam) szerinte ugyan hivatalos szegregáció nincs, de a gyakorlatban megvannak a etnikai negyedek. 

Tegnap a CNN egyik műsorában nyilatkozó Michaela Angela Davis szerint az eset terrorcselekménynek minősül. Magyarics szerint az "amerikai véleményszabadság lehetővé teszi bármely szélsőséges eszmék hirdetését" (az Amerikai Náci Pártnak például 7000 követője van a Twitter-en, és legálisan vásárolható a Mein Kampf), tehát nem kizárt, hogy a tettes rasszista szónokok, csoportok hatása alá került. Helytálló lehet a párhuzam a brit területeken (is) folytatott agitatív ISIS kampánnyal, ami sok másod-harmad generációs bevándorló fiatalt vesz rá szörnyű cselekedetek elkövetésére.

Arra a kérdésemre, hogy várató-e újabb politikai vita a fegyvertartásról, Magyarics válasza az, hogy feltehetően nem. Felhívja a figyelmem, hogy korábbi mészárlások után volt hajlandóság a közvélemény részéről, hogy szigorúbb szabályozást vezessenek be, de a fegyverlobbi, és a különböző gazdasági ellenérdekek lehetetlenné tették ezeket a törekvéseket. Továbbá az amerikai legfelsőbb bíróság 2008-ban úgy interpretálta a második alkotmánykiegészítést, hogy a fegyverviselés joga egyéni jog.

Szintén nem tarja valószínűnek, hogy Obama konkrét lépésekre szánná el magát, amit tud tenni mindössze annyi: a kölcsönös tolerancia fontosságára hívja fel a figyelmet (a republikánus többségű kongresszus nem lenne hajlandó elfogadni bármilyen regulációt). S, hogy számíthatunk-e arra, hogy kampánytéma lesz az ügy? A válasz Magyarics szerint megint csak nem, mivel a társadalom eléggé megosztott a kérdésben, az elnökjelöltek ez okból nem fogják piszkálni a témát.  

Komoróczy T.